Mérgező chaz, Seattle belvárosát fegyveresek kerítették hatalmukba, “autonóm zónát” hirdettek

Rumex acetosella subsp.

Martens Rumex acetosella subsp. Akeroyd Megjelenése[ szerkesztés ] A juhsóska centiméter magas, felálló szárúévelő növény.

Levelei kicsik, lándzsásak vagy szálasak, többnyire nyilas vagy dárdás vállúak, ízük a mezei sóskára Rumex acetosa emlékeztet, savanyú. Valamennyi levél nyeles.

A virágok mérgező chaz, karcsú bugákban nyílnak.

Életmódja[ szerkesztés ] A juhsóska gyepek, lejtők, legelők, fenyérekhomokpuszták, szántók és utak széleinek lakója. Mészkerülőtöbbnyire száraz, tápanyagban és bázisokban szegény, savanyú vagy gyengén savanyú, laza, főleg homoktalajokon nő. A homoktalaj és a talajelsavanyodás jelzőnövénye.

A virágzási ideje áprilistól július végéig tart. Tudnivalók[ szerkesztés ] A juhsóska az egyéves és évelő fajokban gazdag lórom Rumex nemzetségbe tartozik, amelyből Magyarországon vadon 17 faj fordul elő.

Virágukban jellegzetes a 6 cimpájú, maradó lepel, terméséréskor a 3 belső lepelcimpa megnagyobbodik. A sóskához hasonlóan a juhsóska is heresót és oxálsavat tartalmaz.

Nagyobb mennyiségű fogyasztása egészségkárosodást okoz, főleg, ha valaki vesekőképződésre hajlamos. A legelő jószág mérgezéséről is beszámoltak már olyan legelők esetében, ahol ez a növény elszaporodott. Másrészt a juhsóskának mérgező chaz a C-vitamin -tartalma, ezért sokan készítik el főzeléknek, vagy fogyasztják nyers állapotban.

Gyengén mérgező.