Mérgező hatóanyag. Csupor Dezső: „Méregtelenítő” és mérgező növények | MTA

Index - Tudomány - Az egyik leggyakoribb dísznövénytől betéphetünk, de bele is halhatunk

Csupor Dezső A gyógynövényekkel kapcsolatos elvárások és a valóság néha nagyon távol van egymástól. Ez az állítás mérgező hatóanyag túlzóan pozitív és negatív előítéletekre egyaránt érvényes: nem igaz, hogy a növények — úgy általában — hatástalan placebók, de az sem, hogy minden gyógy növény mindig, minden körülmény között biztonságosan mérgező hatóanyag hatású.

Növényvédelem

A szintetikus gyógyszerek korában a gyógynövényeket általában a kevésbé hatásos, ugyanakkor általában biztonságos gyógyászati eszközök közé sorolják. Sokszor alapvető különbséget tesznek a gyógyszerek és gyógynövények között — jóllehet több gyógynövény gyógyszerként is forgalomban van.

mérgező hatóanyag a helminták megelőzése emberben gyógyszerek

Ez a téves elhatárolás a gyógynövényekkel szemben pozitívan és negatívan elfogultakra egyaránt jellemző. Előbbiek úgy vélik, az alapvetően veszélyes szintetikus gyógyszerekkel szemben a növények ártalmatlan alternatívát jelentenek, míg utóbbiak a gyógynövények mérgező hatóanyag kétségbe vonva teszik meg a megkülönböztetést. Természetesen igaz, hogy a szintetikus molekulákhoz képest kevesebb gyógynövény esetében vannak cáfolhatatlan bizonyítékaink a hatásosságukra vonatkozva — de ez nem is meglepő, mérgező hatóanyag a növények egy része a tapasztalatokra alapozva, míg a kemikáliák minden esetben az adott kor elvárásainak megfelelő bizonyítás után válhatnak gyógyszerré.

Ugyanakkor az is tény, hogy a gyógynövények egy részével kapcsolatban is gyűlnek a hatásosságukat alátámasztó bizonyítékok. Ezek bemutatása egy másik cikk témája lehetne, ez alkalommal elsősorban a biztonságossággal kapcsolatos és a túlzó elvárásokból fakadó tévhitekkel foglalkozunk.

mérgező hatóanyag

A növénykémiát mélyebben ismerők jól tudják, hogy a növényi vegyületek általános ártalmatlansága mítosz. A világ legerősebb mérgei között több növényi molekula található. A ricin a ricinus magjában található fehérjea sztrichnin az ebvészmag alkaloidja például már igen kis dózisban öl.

A 10 legveszélyesebb vegyi anyag, amivel sosem akarsz találkozni

A digoxin a gyűszűvirág vegyületeként azért volt évszázadokon át az egyik legveszélyesebb anyag, mert igen könnyen túladagolható, s bár a szívbetegek egy részének életét meghosszabbította, egy véletlen túladagolás sokukét éppen hogy megrövidítette. Paracelsus óta tudjuk, hogy a méreg és a gyógyszer kötötti különbséget sokszor csak a dózis adja, mégis sokszor feledésbe merül ez az igazság.

mérgező hatóanyag

Megfelelő dózisban a digoxin kiváló gyógyszer, ezért ma már nem bizonytalan hatóanyag-tartalmú gyűszűvirágteaként, hanem pontosan adagolt tiszta hatóanyagként alkalmazzák a gyógyászatban. Általánosságban is igaz, hogy a markánsabb hatású növényi vegyületeket vagy tiszta formában, vagy nagyon pontosan ismert összetételű készítményként célszerű alkalmazni ahhoz, hogy a hatás reprodukálható, az alkalmazás pedig biztonságos legyen.

A tiszta vegyületeket tartalmazó szerek előnye kétségtelenül az, hogy az állandó minőség és hatás könnyebben biztosítható. A fenti néhány példa jól mutatja: a mérgező növények megismerésének alapja kémiai összetételük feltárása.

A nagyon mérgező növények azonosításához erre nincs mérgező hatóanyag, hiszen ha egy növény elfogyasztása rosszullétet, halált okozott, akkor azt már az őskorban a kerülendő növények közé sorolták.

A gyógynövények közé sorolt fajokról ezzel szemben kedvező tapasztalatokat szereztek: megfigyelték, hogy milyen célra alkalmazhatóak haszonnal. A népi gyógyászatban alkalmazott növényeket épp ezért sokan teljesen veszélytelennek gondolják, feltételezve, hogy ha lennének káros hatásaik, azt már régen észrevették volna. Sajnos ez nem teljesen igaz, ugyanis vannak olyan toxikus hatások, amelyeket a népi tapasztalat nem képes azonosítani.

A karcinogén, krónikus vese- vagy májkárosító hatás felismerésére kevés esély van, mert a gyógynövény alkalmazása és a káros következmény mérgező hatóanyag nagyon távol lehet egymástól. Bár kiváló gyógynövény, a fekete nadálytövet ma már nem alkalmazzák szájon át, csak külsőleg, mert alkaloidjai májkárosító hatásúak.

Az angyaltrombitát szinte mindenki ismeri, hiszen rengeteg kertben ültetik, viszonylag igénytelen, mégis tetszetős, karakteresen lefelé lógó virágokat hoz. Van azonban mérgező hatóanyag kellemetlen vagy kellemes, ezt a felhasználó céljai döntik el tulajdonsága is: egészen nagy mennyiségű pszichoaktív hatóanyagot tartalmaz. Ha kis mennyiséget fogyasztunk belőle, a hatására egészen félelmetes hallucinációkat fogunk átélni — ha véletlenül túl nem adagoljuk, mert akkor meghalunk. Érdemes meggondolni, hogy kisgyermekes háztartásban angyaltrombitát vagy a számtalan másik mérgező dísznövény valamelyikét akarjuk-e tartani. Az angyaltrombita és rokonai eredetileg Dél-Amerikából származnak, de a nemzetség mára nagyrészt kihalt a természetben, és ma már szinte kizárólag termesztett kultúrnövényként léteznek illetve mérgező hatóanyag termesztésből vadultak ki.

Mérgező hatóanyag kálmos, bár kiváló emésztésjavító, azarontartalma miatt rákkeltő; a hazánkban méltatlanul népszerű parlagfű bizonyított gyógyhatásokkal nem rendelkezik, ugyanakkor potenciálisan vesekárosító. Ezek olyan kockázatok, mérgező hatóanyag a növények összetevőiből levezethetőek, s a feltételezéseket kísérletes bizonyítékok is alátámasztják.

A gyógynövények zöme természetesen biztonságosan alkalmazható, azonban a fenti pár példa mutatja: még a régóta mérgező hatóanyag, tradicionális gyógynövények esetén is szükségesek a tudományos vizsgálatok ahhoz, hogy esetleges veszélyeikről reális képet kapjunk. Vannak, akik szerint a növények nemcsak hogy nem mérgezőek, hanem kifejezetten méregtelenítő hatásuk van.

A szabad gyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentumok, amelyek külső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ez a biszkvaterner vegyület a pneumocytákban kumulálódik, majd a citokróm P reduktáztól elektront felvéve monokation-gyökké alakul. Az így folyó ún. Hasonló bioaktiválási mechanizmus felelős a doxorubicin cardiotoxicus hatásáért is.

Ha a méregtelenítést az emberi szervezet számára káros anyagok szelektív kiválasztásaként képzeljük el, akkor a helyzet egyértelmű: ilyen sajnos nincs. Ennek ellenére egész iparág épült a méregtelenítésre, a lábfürdőtől a tapaszon át a vastagbélöblítésig számos lehetőség közül válogathatnak az érdeklődők.

Érdemes gondoskodni a rágcsálómentesítésről

A méregtelenítés — más néven salaktalanítás — egyes hívei szerint az elfogyasztott élelmiszerrel, gyógyszerekkel folyamatosan mérgeket viszünk be a szervezetünkbe, amelyek ott felhalmozódva előbb-utóbb betegséget okoznak. Ezért van szükség a szezonális mások szerint még gyakoribb méregtelenítésre. Bár ezek a remények nem teljesülnek, a mérgező hatóanyag ideája nem teljesen butaság.

klassifikasi nemathelminthes beserta gambarnya

A modern élettan és gyógyszertan a salaktalanítás fogalmát nem használja, a méregtelenítést általában detoxikációként viszont igen. Bármilyen mérgezés kivédésére végzett beavatkozást ezzel a kifejezéssel illetnek, legyen szó gombamérgezés utáni infúziós kezelésről vagy gyomorrontás utáni széntabletta-adagolásról.

Szervezetidegen anyagok azonban mindennap bejutnak a táplálékkal a szervezetünkbe kisebb-nagyobb mennyiségben, mégis ritkán tapasztaljuk mérgező hatóanyag káros következményeit.

Csupor Dezső: „Méregtelenítő” és mérgező növények

Ez azzal magyarázható, hogy a méregtelenítő folyamatok akkor is zajlanak, amikor nincs mérgezés. A méregtelenítés alapvető része szervezetünk működésének, egyes szerveink szezonalitástól függetlenül éjjel-nappal ezen dolgoznak. A májenzimek oxidálják, redukálják vagy más módon alakítják át az anyagokat. Szintén a májban játszódik le a vegyületek konjugációja, amelynek mérgező hatóanyag az anyagok glükuronid- vagy szulfátszármazéka keletkezik.

A farmakológia alapjai

Ezek a formák, amelyek jellemzően az epével választódnak ki, jóval vízoldékonyabbak, és gyorsabban kiürülnek, ugyanis nem tudnak visszaszívódni a bélrendszerből. A mérgező hatóanyag salaktalanítás mérgező hatóanyag esetekben a széklettel történik. A méregtelenítés másik fontos helyszíne a vese, amely egy sor anyagcsere-végtermék kiürítéséért felelős. A vese által eltávolított anyagok a vizelet részeként ürülnek ki. Az egészséges máj és vese a működés fokozása, támogatása nélkül elvégzi a szükséges méregtelenítő feladatokat.

Ha egészségesen élünk, táplálkozunk, természetesen nagyobb esélyünk van arra, hogy ez a két kulcsfontosságú szervünk sokáig jól működjön.

Hatóanyagok:

Más a helyzet, ha a vese vagy a máj nem képes megfelelően ellátni a feladatát. Előbbi szerv elégtelensége esetén a méregtelenítés művesekezeléssel segíthető — a fenti módszerek ilyenkor nem sokat érnek. A máj működésének romlása esetén valóban szoktak gyógynövény-eredetű termékeket használni ezek a máriatövis kivonatát tartalmazzákazonban az ilyen gyógykezelésnek már távol esik a tavaszi méregtelenítéstől A gyógynövényekkel végzett méregtelenítésnek nem mérgező hatóanyag köze van a vese és máj mérgező hatóanyag működéséhez.

Az igazán erős salaktalanító termékekben használt növényi hashajtók pl. Sem a vizelet- sem a hashajtás nem fokozza szelektíven a méreganyagok ürülését a szervezetből, azaz nincs méregtelenítő hatásuk.

A fogyni vágyóknak sem ajánlott, hogy testsúlycsökkentés céljából méregtelenítő növényi termékeket használjanak, mert ezekkel jó eséllyel nem érik el a kívánt hatást, ha pedig mégis, akkor a káros mellékhatások jelentősebbek lesznek, mint a várható haszon.

Lehet, hogy érdekel